Bárok és borokBorászokBorokInterjúMátrai borvidék

René’s Wine Heaven

Juhász Renével a gyöngyösi Mátrai Borszalonon ismerkedtem meg. Elsőre magával ragadott szerénységével, megfontolt mondataival, különösen azonban borai minőségével.
Örömmel mutatom be olvasóinknak őt, illetve borászatát, a René’s Wine Heavent.

A ma 36 éves René focistaálmai egy sérülés miatt váltak semmivé. Kényszerűen szakma után nézve, az őt korábban is érdeklő szőlőtermesztés és borkészítés felé lépett.  A Mátrai borvidék nagy öregjénél, Szőke Matyi bácsinál gyakornokoskodva sokat tanult, még többet tapasztalt.
5 év után önállósodott, földet vásárolt. A legkiválőbb dűlőkben elterülő szőlőket egy Fiatal Gazda pályázat eredményeképpen tudta még tovább gyarapítani. Mára összességében mintegy 10 hektáron gazdálkodik, ebből 6 hektár a termő szőlő.

Juhász René - René's Wine Heaven
Juhász René – René’s Wine Heaven

Célja a kezdetektől a hagyománytisztelő és -őrző gazdálkodás megteremtése volt. A legnagyobb kihívásnak – hogyan tudja a bio-gondolatiságot és a gazdaságosság szempontjait összeegyeztetni – mára már sikerült megfelelnie!

Nagy fába vágta a fejszéjét! Ki volt a segítsége?

A bátyám. Ő 2007-ben, 33 évesen meghalt.
Sokat tervezgettünk együtt. Ő terelget, irányít engem fentről. A cégnévben a Heaven rá utal.

Mi fordította a biogazdálkodás felé? Elsősorban az üzleti sikerek reménye?

(Nevet) Nem. Sőt! Ma a magyar piac nem fizeti meg a biotermékek felárát. A minap egy holland kereskedővel 120 forintos kilónkénti szőlőárról alkudozunk…az általunk termesztett szőlőknek jóval több a kézi munka igénye, mint a konvencionálisoké…
Folyamatos útkeresésben vagyok. Számtalan tárgyaláson vagyunk túl borkereskedőkkel, borbárokkal, vendéglőkkel. Ezek sokszor nem is tárgyalások, mint inkább alkudozások. A minőséggel, a választékkal, a mennyiséggel sosincs baj. De az árak… Mindenki az 1000-1500 forint közötti beszállítói árat igényli, dacára annak, hogy a borunk minősített, biobor. Egy helyen tudtunk leszerződni, egy pesti borkereskedésben itt 2500-4500 forint között vannak a palackos tételeink. Eddig ez nem diadalünnep!

Még havas szőlőtőkékkel a háttérben
Még havas szőlőtőkékkel a háttérben
Miért döntött a bio mellett? Hiszen előrelátható volt, hogy számos kötöttséget fog ez magával hozni.

A gondolatiság!
Kevésbé szennyezzünk. Ne romboljuk le a környezetünket. Ne amortizáljunk le mindent.
A környezetemben nagyon sok rossz dolgot láttam. A tömegtermelést, a növényvédelemben pedig azt a rengeteg szert…. Minek kell 10-ször, sőt 12-szer permetezni!? A végén lehet, hogy a szőlő még októberben is makkegészségesnek látszik, de milyen áron?
A sok felszívódó szer, gyomírtó ott marad a gyümölcsben, a borban. Csak a mi családunkban 3 daganatos beteg is volt… Kerüljük ki ezeket a veszélyeket! Ne essünk persze túlzásokba, ne hajszoljuk a zéró ökológiai lábnyomot – ez sok.  De tervezzünk értelmesebben. Törekedjünk az önfenntartásra.  Törekedjünk arra, hogy a gyerekeinknek is jusson abból a földből és abból a levegőből, ami nekünk megadatott.

Emellett az is vezérelt döntésemben, hogy a faluban, vagy a tágabb környezetemben sokan foglalkoznak bár borászattal, vagy csemegeszőlő-termesztéssel, de biotermelő 2012-ben nem volt közöttük. Ez a vélt piaci rés mozgatta meg a fantáziámat!

Hivatalos tanúsítványa, vagy akár a címkén hirdetett bio eredetisége azóta sincs errefelé senkinek. Mi több ellenőrzési rendszert is vállalunk, ezeket megfizetjük. Hamarosan azt is ellenőrzötten tudjuk hirdetni, hogy a boraink vegán borok!

Az eredményig, a sikerig kemény munkát követel a szőlő!
Az eredményig, a sikerig kemény munkát követel a szőlő!

Mindent magamnak kellett megtanulnom. Úgy a szőlőt, a bort, mint a gazdálkodást.
A családban, amennyire vissza tudok emlékezni, kizárólag fogyasztóként voltak jelen a bor kedvelői. Anyai és apai ágon is megvoltak az alkoholisták.
Én is imádom a bort. Már Matyi bácsinál rájöttem, hogy ha azt én termelem meg a saját szám íze szerint, akkor az már nem csak élmény. Az alkotás. Szinte művészet!

Adva volt sok tényező a sikerhez.

Bika vagyok, makacs és önfejű.

A foci után kellett valami, amiben ki tudtam teljesedni. Támadójátékosként adva volt a gólszerzés öröme. A jól elvégzett munka után azonnal jött a siker – a gól!
Ugyanezt megkaptam a bornál is. Van lehetőségem a szereplésre. Bemutathatom a vendégeimnek a saját boraimat. A visszajelzés azonnali. Szeretem ezt csinálni. Mára akár 8-10 féle borsort is ki tudok ajánlani a hozzám látogatóknak.

Ezek a borsorok milyen szőlőfajták milyen boraiból állnak össze?

Minden évben úgy állítom össze a szortimentet, hogy a szőlőterületek arányosan képviseltessék magukat.
Többfajta csemegeszőlőnk van, ezek akár gyümölcsként, friss must azaz szűretlen adalékmentes szőlőlé formájában, vagy akár pálinkaként kapnak helyet az asztalon. Chasselas, mátrai muskotály, Kozma Pálné muskotály, Irsai Olivér , Ottonel  muscat, Cserszegi fűszeres…

Az eladás miatt sokáig piacoztam is. A Csörsz utcai piacra most is szívesen bejutnék akár szőlővel, akár borral, de egyedül nem jutok el oda. Alkalmazottat pedig jelenleg nem tudok felvenni….

Kicsi zárványkérdés, utána visszatérünk a fősodrathoz. Vannak olyan városi legendák, amelyek szerint az othellót, az abból készülő bor igen magas metilalkoholtartalma miatt betiltották. Ezek szerint ez nem igaz?

Magyarországon le van korlátozva, nem lehet forgalomba hozni a borát.
Ez úgy működik, hogy 1000 m2 alatt mindenki azt telepít, szinte amit akar, attól függően hogy milyen oltványt szerzett be, vagy oltott épp. A borvidéken sok kis termelőnek van Othellója, bár egyre kevesebben foglalkoznak zártkerti művelésben szőlővel és gyümölccsel, mert ez az idősebb korosztály megunta, hogy  15 éve ugyanazok a felvásárlási árak. Kár, mert az Othellónak reneszánsza van.
Összehasonlításként, míg a holland felvásárló 120 forintért vinné el a bio szőlőm kilóját, addig a valóban jó minőségű Othellót anyám 600 forintért adja el helyben.
A szomszéd faluban él egy svájci származású olasz borász. Ő azt mondja, náluk az Othello termesztése és forgalmazása is megengedett. Ez elgondolkodtató…
Egy biztos, az íze, az illata rendkívüli!

Juhász René a Mátrai Borvidék egyik ifjú tehetsége. GasztroMagazin 2019.

Milyen borszőlői vannak? Tervez-e ebben a portfólióban változást, fejlesztést, bővítést?

Jelenleg  Müller Thurgau- Rizlingszilváni, Chardonnay, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Olaszrizling fehér fajták.
A szortiment kialakításában több szempont is vezérel.
Egyrészt a mátrai borvidéken vagyunk, keresik az illatos fajtákat. Másrészt bármilyen társaság érkezik, sokszor még a férfiak is hajlanak a félszáraz vagy édes borok felé. Harmadrészt a borsorok kialakítására is gondolnom kell ezért a könnyedebb illatos boroktól a testesebb fehér és siller tételek mellett a nagy testű vörös borokig nagyon széles a választékunk. Nálam biztosan van 1-2 fajta amit azonnal a magáénak érez a kedves borszerető vendég.
A kékszőlők nálam túlsúlyban vannak.
A rozéimat már 2008-tól hordtam versenyekre, minősítésekre. Mindig nyitott voltam a megjelenésre, egymás értékelésére, a tanulásra. A rozémat mindig lepontozták a borversenyeken.
Lepontozták, mert nem a reduktív stílus képviselője, mert nem az elvárt hagymahéj szín, mert nem hozza azokat a tipikus jegyeket, amiket elvártak. Meguntam!

Szőlőterület a mátrai borvidéken. René's Wine Heaven

2012-től már csak sillert készítünk.

Ennek nagy hagyománya volt itt, Gyöngyös környékén.
Pakson, a borversennyel egybekötött országos siller fesztiválon már 3 éve részt veszünk, elküldjük a mintákat. Egyelőre a kirívóan nagy sikerek még váratnak magukra, de a bemutatók után sokszor több a vásárló, mint a rendelkezésre álló palack.
Eddig csak Kékfrankosból készítettem a sillert, most már a termésmennyiség és az évjárat minősége is jó alapot ad egy Cabernet sauvignonból készült sillernek is.
A siller nálam egyfajta átmenet. Kicsit más. Újragondolt. Lehet száraz, félszáraz, esetleg még félédes is 13 vagy akár 15 alkohollal, tele piros bogyós gyümölcsökkel és néhány gramm maradék gyukorral!.

Az olvasók talán nem tudják: mi a különbség a rozé és a siller közt? Hol válik el a kettő? Csak a héjon erjesztés ideje tesz különbséget közöttük?

Nincs ez annyira leszabályozva, mint a rozénál.
Én valóban tovább szoktam a sillert a héjon áztatni, hűtés mellett. Nagyon széles a színeknek az a skálája, ahol még és már sillerről beszélhetünk. Egy mélyebb színű rozé lehet akár siller, de egy egészem vörösboros árnyalat is! Sillernek nevezhető addig míg az erjedés el nem indul.

A lehetőségek nyitottabbak, játékosabbak. Nagyobb szabadságot adnak.  Csuda dolgok születnek a sillerből!
Nálam 24-48 óra között van az áztatás. Aztán hagyományos eljárással, spontán erjesztek.
Eddig minden évben megdupláztuk a siller készítését és eladását is. Nagyon kedvelik a vevőink. Eddig nem tudtam annyit készíteni, amennyit ne tudtam volna el is adni.

Milyen szőlőfajtából készíti a sillereket elsősorban? Ezek fajtatiszták?

Fajtatiszta Kékfrankos volt eddig, most fajtatiszta Cabernet Sauvignon és a Zweigelt fajtát  is kipróbáljuk…

Folytatva a kékszőlőket, a Kékfrankos és a Cabernet Sauvignon mellett  termesztek Cabernet Franc-t, egy különleges festő fajtát, a Bíborkadarkát.
Új fajta a  Zweigelt  és a Syrah 2 éve foglalkozom vele. Ez az első évjárat, amikor bort is készítettünk belőle. Az első év a bio vonalon mindig veszteséges – ez is az volt. Meg kell ismerni ezt a fajtát is.

Az átállás első éve a termés jó részét elviszi. Sokkot kap a növény, amit a második év trágyázásaitól megerősödve kihever és regenerálódik.  Sok függ a dűlőtől.

Jelenleg a  legfiatalabb szőlőm is 15 éves, míg a Bíborkadarka a 45 évével a legidősebb.

Ha rákérdezett a friss telepítésekre, most a Szürkebarátot, a Rajnait tudnám a leginkább beilleszteni a sorba. Nem nagy területen, de 1-2 háztájin elkezdjük termeszteni ezt is.

Tervezzük a kadarkát, illetve feltétlenül az ellenállóbb fajtákat. A kutatóintézetekből kihozva, a Kabarban és a Solarisban látok nagy lehetőségeket.  Ezeket egyelőre egy-egy kisebb területen, kísérletképpen szándékozzuk telepíteni.

A gyöngyöspatai pincesor
A gyöngyöspatai pincesor
Területalapon tervez-e bővítést?

Hmmm…  Attól tartok, nem tudok. Ennek oka elsősorban a munkaerőhiány – nincs kivel megműveltetnem a földet. Jelenleg is elsősorban idősebbekkel dolgozom. Nekik ez még kikapcsolódás, talán szenvedély is. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy nyáron fél 5 előtt kell kelni, hogy a ¾ 5-kor virradatra már ott legyünk a szőlőben. Mivel pedig 9-re már rekkenő hőség van, legfeljebb 10-ig tudunk dolgozni.  Minek sokkoljuk magunkat? Ők sem bírják, én sem bírnám. Olyat nem várok el, amit én nem csinálnék.
3-4 idősebb hölggyel, édesanyámmal az élen együtt dolgozunk a szőlőinkben.
A gépi munkát, a növényvédelmet, jobbára a talajmunkákat én csinálom. Visszatérve a pályázatra, ez arra is jó volt, hogy a termőterületek mellé vásároljak egy traktort, meg egy permetezőt.
De most már van olyan ismerős, aki besegít a talajlazító munkálatokba, amit én a kis MTZ 50-es traktorommal nem tudok megoldani. Ennyi a high-tech. Az 50-es MTZ.

Szó esett egy mellékmondatában a tevékenységi kör bővítéséről, vagy új értékesítési csatornák megnyitásáról, vendéglátás és szálláshely témában. Mik itt a tervek?

Azt tapasztalom, hogy a kereskedők, felvásárlók mint a piócák próbálják a szőlőtermelőkből, bortermelőkből  kiszipolyozni az utolsó lelket is. Sajnos  ezzel a tömegtermelés félé terelik a piacon lévőket. Pedig a magasabb minőségű termék előállítása lenne a jó irány a termelőknek és az egész ágazatnak is.

Az a célom, hogy minél előbb szállást tudjak biztosítani, ahol a saját vendégeimet helyben tudom kiszolgálni. Vendéglátóként, helyben szeretném a bio bort eladni.
Mindemelett, a palackos borok mellé bio hozzávalókból szeretnék ételeket készíteni.

Egésznapos vagy egész hétvégés élményt adni, amivel tényleg úgy megy haza a borkedvelő vendég, hogy vissza is jön. Sőt! Hosszabb időre és nagyobb társasággal jön!
Ez most a terv. Ez folyamatban van. Pályázatokat  keresek- ez rögös út –   nagy beruházást tervezek. De mindenképp az a cél, hogy Gyöngyöstarjánban és Gyöngyöspatán egy vendéglátóhellyel kibővített szállást tudjak létesíteni.

Addig is igyekszem a bort bemutatni minél több embernek. Legalább 8 tétellel fog bővülni a repertoár. Új palackok, új címkék. Meg tudok jelenni a piacon, döngethetem az ajtót, mondván itt a bor!  Személyesen kóstoltatok, véleményt kérek, értékesítek.

Hajnal-hegyi pirkadat
Hajnal-hegyi pirkadat
Évente hány palackot készít?

Fajtától függően, egészen szélsőséges eltérésekkel készülnek a mennyiségek. Van, amiből 100-150 liternyi! Éppen hogy egy hordóval!
A legtöbb a kékfrankosból készül. A 2017-es évjáratban például 17 hektoliter.
De mindenestül még így is 50 hektó alatt maradok. Az viszont Mátra Superior minőségben!

Ezt a mennyiséget jó eséllyel helyben is el tudja majd adni!

Pontosan, hiszen ezért ez a tervünk.
Addig is a célkeresztben a gasztronómiai értékesítést tartjuk. Nem szeretnénk alsó polcos termék lenni a szupermarketekben….

Egy jó branddel ez sikerülni fog. Ehhez kell még erő, kell még kitartás.
De tudom, hogy a bátyámtól megvan a támogatás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .